Az első része, de előbb lásd a kettővel lejjebbi hszlst.

Eleget teszek a kérésnek, melyet nekem címeztek. ennek a kérésnek eleget téve csak magamról fogok most beszélni. magasan teszek a szabályokra, de úgy gondoltam megteszem.
(mint az már azóta világossá vált a számomra) az egész életem a keresésről szólt, a történet 2009 márciusában kezdődött. a fogadott testvérem kölcsön adott egy dvd-t. A titok című film volt az. http://www.atitok.hu/. amikor megnéztem az első negyed órát ebből a filmből, óriási hála töltött el. tudtam, hogy mindig is ezt kerestem. tudtam, hogy az eddigi életem és tapasztalásaim mind ez miatt az erő miatt alakult úgy ahogy. ez a pillanatnyi felismerés elég volt ahhoz, hogy tovább keressek, kutassak, hogy hogyan működik. most már így visszatekintve tudom hogy semmi más nem hajtott, csak az egóm. több akartam lenni. több az átlagnál. elképzeltem ahogy az életembe varázsolom a (az anyagi), gazdagságot, és én majd megmutatom "mindenkinek". több könyv elolvasása után, amik mind a tudatos teremtéssel kapcsolatosak voltak, még mindig nem volt eredmény. most már tudom, hogy az eredménye az az ösztönző erő volt, ami tovább hajtott a keresés útján. aztán egyszer csak kezembe akadt a könyvtárban az OSHO:Az ego könyve. A "fejlődésem", vagyis az önmagam megismerése itt egy új fordulatot vett. Más szemszögből kezdtem nézni a keresést. Már nem a csillogás, a megmutatás volt a cél. Megismertem a meditációt. Igazából nem ekkor ismertem meg, mindig is ismertem. csak Osho magyarázta el nekem mi az, és hogy mi a célja, vagy hogy mit lehet vele elérni. Ennek a könyvnek a hatására, én az ego, kitűztem magam elé a következő nagy célt. Meg akarok világosodni. Ettem, faltam, a spirituális irodalmat, de a megvilágosodás nem jött. igazából nem vettem észre. Olyan mély pontra kerültem a sikertelenségem miatt, hogy összetörtem.

Válasz

2. Rész

Teljesen magam alá kerültem. egy este, feküdtem az ágyamban ( elnézést kérek a kifelyezésért, de samadhiban), és egyszer csak kivilágosodott. Akkor jöttem rá, hogy mekkora ökörséget akartam elérni. valami mást akartam megvalósítani, nem azt aki vagyok. Akkor jöttem rá, hogy nem vagyok semmi olyan, ami töltelékkel bír. És hogy nem kell keresnem semmit sem. Ez megint tévútra vitt. Feltüzelte az egómat. Becsaptam magam megint, és újból a gondolatok csapdájába estem, fényeztem magam. ezt az első élményemet szinte azonnal elfelejtettem. csak az maradt belőle, hogy én az ego megcsináltam. megint egy mélypont következett. megint egy satori. ez így ment hónapról hónapra. A satorik élményei akkora energiát adott az egómnak, hogy újból és újból szörnyetegként rohant le, de mindig csak alattomosan, és a háttérből. mindig finomabban, de mindig nagyobb csalódást okozva. ezzel párhuzamosan olyan felismerésekkel gazdagodtam a világgal kapcsolatban, ami lassan teljesen kiölte belőlem a világi dolgok iránti érdeklődést. ekkor született a könyvem, ami azóta sincs kész, mert bár lehet hogy sokat segíthetne sok keresőnek, vagy sokakat indíthatna el a keresés útján, de engem már régen nem érdekel. szóval megutáltam mindent ami a fiatalságomat kordinálta.

nem tudom hányszor ismétlődött meg a visszaesés, de egyszer csak kitisztultam. rájöttem hogy nincs semmi rajtam kívül. nincs semmi amit szabályként lehetne alkalmazni. nincs semmi... semmi. és innentől már csak úgy tudnám folytatni. hogy az nem férne bele a moderációs szabályzatba.

ez amit itt megosztottam veletek, semmi...

Válasz

Tudatom veletek, hogy az osho klubban blokkolt az anand arhat nevű osho rebel. sajnálom hogy az osho klub nem a szabadságot támogatja. a rebel szerint a hozzászólásaim nem a szabadságot tükrözik. azt írja egy levelében, hogy csapnivaló a fogalmazásom. hepciáskodom..stb. Így kezdi az utolsó levelét: "Képtelen vagy szabályokat követni, barátocskám." valóban így lenne? ha igen, kinek a szabályait? ki fogadta el azokat a szabályokat? Ezek a szabályok csak az Anand Arhat szabályai. minden esetre nem szép dolog a rebeltől, hogy nem hagyja az olvasóra, hogy érdekli-e az irományom, vagy nem, ehelyett cenzúráz. Ezt írja: "Tegyed, de nem itt. Itt nem hiányzik senkinek a csapkodásod, a fröcsögésed, személyeskedésed, hepciáskodásod, a tartalom nélküli üres kinyilatkoztatásaid, a csapnivaló kommunikációd – egyszerűen nem vagy megfelelő példa az embereknek." szerinte, a tapasztalataim nem tartoznak másra. lehet hogy igaz, de bennem ég, és meg akarom osztani minél több emberrel, mert nem tudom magamban tartani. szerinte senki nem kíváncsi a szamadhimra. szerinte...... Akkor ki a jó példa? osho pont ez ellen harcol, aminek alapján ő cenzúráz. Osho arra ösztönzött mindenkit, hogy legyen önmaga. Vállalja magát. erre az Anand Arhat azt írja, nem vagyok jó példa. Nem is állt soha a szándékomban. Oshonak sem állt soha szándékában, hogy valami féle sablont húzzon az emberekre.

És ezt most neked írom Zoli!

soha az életedben nem tapasztaltál meg még semmit abból, amiről Osho beszélt egy életen át. soha nem is fogsz, mert a világ sablonjaira akarod ráfesteni azt az ideát, hogy amit te képviselsz, az a megvilágosodást szolgálja. semmi mást nem teszel mint hogy magadat, és még magad mellett sok tudatlan embert becsapsz. Majd ha elhagyod a szabályokhoz való kötődést, és vitorlát bontasz a vad szélben, és hagyod magad, na akkor talán első ízben megízleled majd miről beszéltem. Addig meg hagyj békén mindenkit, és ne élj vissza a tanult semmivel, aminek a birtokában vagy!

Hagyd békén az embereket!

Imádlak!

az utolsó levelét, (egyenlőre) nem másolom be ide, majd csak akkor ha "hepciáskodik"...:-)

ellenben bemásolom ide az utolsó hozzászólásomat, amit törölt, pedig szerintem még talán az ő szabályainak is szűken megfelel.

Válasz

Ki-ki a maga útján...egy kis Kirándulás az úton....

http://www.youtube.com/watch?v=kK_XDNTRcf4&feature=youtu.be

Válasz

Mert a teknősbéka biztosan jár a lábán, ok ez arra, hogy szárnyát szegjék a sasnak?
Edgar Allan Poe

Válasz

Köszi Lajos, ez jó!!! És az is jó, hogy érzed a "ki-ki útja"-feelinget és toleranciát!

Válasz